Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kínai agyaghadsereg

2013.10.19

agyaghadsereg-6.jpgAz agyaghadsereg az első kínai császár, Qin Shi Huangdi(Csin Si Huang-ti) sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Xian (Hszien) város közelében, Shaanxi (Sanhszi) tartományban, a Lintong (Lintung) megyében található Lishan (Lisan) hegységben található szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

 

A hadsereget Qin Shi Huangdivel temették el i. e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. Egyesek úgy vélik, hogy védelmi okokból készítették őket.

800px-xian_museum.jpgEbben a hegységben található a szobrok alapanyagaként használt agyag is. A harcosokon kívül kiásták a császár teljes nekropoliszát is.

Sima Qian (Szema Csien) történetíró írásai szerint (i. e. 145 – i. e. 90) a mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. A száz évvel később élt történetíró azt írja, hogy az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, 100 higanyfolyóval övezve. Egyes fordításokban modell vagy utánzat szerepel, de ezek a szavak valójában nincsenek benne az eredeti szövegben. Napjaink tudományos felmérései bebizonyították, hogy a Lishan hegység talajában magas a higanykoncentráció, ami Sima Qiant igazolja. A sírkamra egy 76 méter magas, 350 méter hosszú és 345 méter széles földpiramis mellett található. A sírt nem nyitották ki, abban a reményben, hogy érintetlen marad, a helyszínnek csak egy részét ásták ki.

A nekropoliszt úgy építették, hogy császári palotaként szolgálhasson. Számos hivatalt, csarnokot és más épületeket tartalmaz, amik fallal és kapubejáratokkal vannak. Megtalálták a sírhelyen dolgozó munkások maradványait is, ezért feltételezhetően élve zárták be őket, hogy a sír titkairól és kincseiről senkinek ne tudjanak beszélni.

agyaghadsereg-1.jpg2007-ben kínai régészek távérzékelők segítségével egy 30 méter magas épületet mértek be a sír középső része fölött. Úgy tűnik, hogy négy lépcsőszerű fala van. Duan Qingbo (Tuan Csing-po) régész szerint valószínűleg azért építették, hogy a császár lelkét elvezesse a túlvilágra. Egy másik szakértő, Chen Jingzuan (Csen Csing-cuan) szerint viszont nem kellene az indokot keresni, mert a spekuláció csak megzavarhatja a további kutatásokat.

A terrakotta figurákat állami munkások és helyi mesteremberek készítették. A fejek, karok, lábak és a törzs külön készültek el, és a végén rakták őket össze. A tanulmányok azt mutatják, hogy nyolcféle fejmintát használtak, és utána agyaggal egyedire formázták az arcokat. Különféle arckifejezéseket is formáltak nekik. Úgy tartják, hogy a katonák lábait hasonló módon készítették, mint abban a korban a terrakotta szennyvíz csatornákat. Ez azt jelenti, hogy szinte futószalagszerűen lehetett a katonák lábait elkészíteni. Tehát több kisebb részt kiégettek és úgy rakták össze, nem pedig kiformázták az egészet, és úgy égették ki. Azok a cégek, akik csempéket és más mindennapi használati tárgyakat gyártottak, utasítást kaptak ezeknek a katonáknak az elkészítésére. Abban az időben minden műhelynek bele kellett vésnie a saját védjegyét a minőség-ellenőrzés miatt. Ez lehetővé tette a mai történészeknek, hogy kiderítsék, kik készítették őket.

agyaghadsereg-2.jpgA figurák elkészültek pontos katonai alakzatban lettek elhelyezve az árkokban, rangjuk alapján. Az agyaghadsereg figurái életnagyságú és élethű szobrok. Magasságban, egyenruhában és hajviseletben rangtól függően eltérnek. A színes lakkborítás, egyedi arcmegformálás, a valódi fegyverek és vértek segítségével lettek élethűek. A fegyvereket nem sokkal az elkészültük után ellopták, a festésük pedig megkopott. Ugyanakkor a létezésük tanúsítja a befektetett munka mennyiségét és az alkotóik tehetségét. Tanúsítja a császár hatalmát és erejét is, amelyek lehetővé tették egy ilyen hatalmas munka elrendelését.

Jellegzetessége a szobroknak, hogy valamennyien fegyvert tartanak a kezükben, de egyetlenegy pajzsos vagy sisakos katona sincsen, pedig a császár seregében használták ezeket az eszközöket. Megtalálhatók a lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok is. Az íjászok ez időben már számszeríjat is használtak.

Négy árkot tartanak számon, amelyek kb. 1,5 kilométer hosszúságúak a keleti dombon és kb. 5 méter mélyek. Ezek a sírhely falain kívül helyezkednek el, mintegy a sírt védve a keleti leigázott államok ellen. Az árok falai döngölt földből készültek.

A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget. 11 folyosója van, ezek közül egyesek 3 méter szélesek, téglákkal vannak kirakva és hatalmas gerendákkal megtámasztott mennyezettel vannak megerősítve. Ez a kialakítás hasonló, mint amit a nemesek sírboltjaiban és a paloták előcsarnokaiban használtak. A fa-mennyezetet náddal és agyaggal vonták be a vízhatlanság miatt, azután még földdel is leborították, így 115 méteres dombként magasodik a felszín fölé. A halmot fűvel és fával borítottak be.

agyaghadsereg-4.jpgA második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták.

A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magasrendű tisztekkel és egy harci szekérrel.

A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be az építői.

A terrakotta hadsereget védő faboltozatot egy tűz elpusztította, amire bizonyítékok is vannak. Sima Qian történetíró azt írja róla, hogy a tűz az uralkodó halála utáni években, egy felkelés alkalmával tört ki, amit Xiang Zu (Hsziang Cu) hadvezér vezetett. A sereg kifosztotta a sírhelyet, és felgyújtották a nekropoliszt. A tűz a hiedelem szerint 3 hónapon át tartott. Emiatt csak egy szobor maradt épen, egy térdelő íjászé. A tűz ellenére, a cseréphadsereg maradványainak nagy része túlélte a pusztító tüzet, amire a leégett fa-szerkezet emlékeztet.

1999-ben jelent meg az a hír, hogy a hadsereget 9 különféle penész támadta meg, aminek oka a megemelkedett hőmérséklet, a páratartalom és a turisták lehelete okoz. Ezen kívül a South China Morning Post híradása szerint az agyagszobrok a levegő hatására elszürkültek, és félő, hogy a karjaik, orruk, hajviseletük is leeshetnek. A hatóságok cáfolták az ilyen jellegű híreket. A Daily Planet TV-sorozat bemutatta, hogy kínai tudósok kormot találtak a szobrok felszínén, amiből arra következtettek, hogy a hadsereg állapotának romlását a növények égése során keletkezett szén okozza.

agyaghadsereg-8.jpgLegelőször az 1982-es világkiállításon jelent meg hivatalosan a hadsereg, 4 harcost és lovaikat mutattak be. Ez azért is fontos eseménynek számított, mert Kínának ez volt az első világkiállítási szereplése 1904 óta. Előtte már 1981-ben Londonban 6 katonát állítottak ki egy Selfridge bevásárlóközpontban.

1988. március 8-tól a Magyar Nemzeti Múzeum is kiállított 11 szobrot és 22 darab eszközt, köztük fegyvereket is.

2007 óta a vallettai Régészeti Múzeumban a sírból származó 81 eredeti tárgy van kiállítva, köztük 10 katona. Londonban, a British Museumban 2007. szeptember 13-tól 2008. április 6-ig volt látható az agyaghadsereg. 2008. január 20. és április 13-a között a michigani Alden B. Dow Múzeumban nyílt tárlaton 50 tárgyat, köztük 2 katonát, kerámiákat, fegyvereket, állatokat és használati tárgyakat állítottak ki. 2008. május 18. és október 12-a között a Santa Ana-i Bowers Múzeumban volt megtekinthető 120 tárgy a sírból, köztük életnagyságú terrakotta figurák. További kiállítási helyük: Houstoni Természettudományi Múzeum (2009. május 18. – szeptember 25.) és a National Geographic Múzeum (2009. november 19. – 2010. március 31.)

Kapcsolódó témák:

  • Nincsenek.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.